Daniel

 Jenna Summerst mindenki Miss Tökéletesként ismeri. Mindenben csakis a maximumot nyújtja, és mindent halál komolyan vesz. Ez a róla alkotott közismert kép. Így viszont még nem láttam, de hogy őszinte legyek, ez az oldala csak még jobban tetszik, mint az eddig elhíresült.
Bár szinte biztos vagyok benne, hogy holnap majd a fejét fogja, amikor meglátja a neten a róla készült, autón riszálós videókat meg képeket, én valahogy éreztem, hogy élvezi az ilyen estéket, amikor lazíthat.
Nem igazán reagáltam a lány cukkolós mosolyára, miután jól meghúzta az üveget, inkább csak tovább mosolyogva húztam magam után a tópart egy nyugisabb szakasza felé. A tömeg elég nagy volt, így nem tudtam rajta csak úgy átverekedni magamat, pedig se kicsi, se cigár nem voltam, dehát ez van. Öt perc után viszont kezdtem elveszteni a béketűrésemet, miután ismét az oldalamba könyökölt egy valaki. Dühös kikaptam a lány kezéből az üveget, lehúztam azt, ami maradt(kb. egy egész üveget), majd miután már az üres üveget is kiverték a kezemből, megtorpantam.
Valószínűleg elküldtem volna a jó édes anyjába azt, aki már vagy harmadjára lépett rá a lábamra, amikor megpillantottam egy ismerős arcot a tömegben. Eddig Jenna volt az egyedüli, akit ebben a forgatagban akárcsak kicsit is ismerősnek minősíthettem...bár mondjuk ez a folyamatosan szitkozódó, eléggé illuminált lány nem épp az a Summers, akit én ismerek.
Skye toporgott tölem úgy tíz méterre, de ő sem állt valami biztosan a lábán, bár még mindig józanabbnak tűnt, mint Jenna, aki épp a szeméről lehullott napszemüvegének általa széttiport darabjai fölött dühöngött. Bár nem örültem, hogy Ainsworth nevét emlegeti...de amíg szidja, nekem oké.
Gyorsan intettem Skyenak, majd gondoltam elindulok felé. Egyel több vagy kevesebb lányra kell vigyáznom, nekem édes mindegy.
Első pillanatra nem jutott eszembe mit is keres itt, aztán beugrott a mai zavaros beszámolója, amivel az ebédszünetben letámadott. Valamit arról zagyvált, hogy korrepetálnia kell Aiswortht, meg hogy meg kell győznie, meg buliba kell mennie ma emiatt. Hogy őszinte legyek egy szavát nem értettem, de azt mondtam, menjen nyugodtan, ideje végre legalább egy buliba benéznie, hátha összeszed valakit végre. Erre persze teljesen elvörösödött, a fejemhez vágta, hogy nekem sem volt még senkim sem, meg, hogy Jennáért epekedem már mióta, és, hogy fulladjak meg...aztán elfutott. Másokkal mindig olyan csöndes, csak velem mindig ilyen heves. Csak tudnám mivel érdemeltem ki!
- Akkor erről a buliról volt szó... - mondtam magamnak, majd Jennát magam után húzva elindultam a lány felé. - De ha tudom, hogy egy ilyen buliba akar eljönni, nemet mondok! - morogtam. Skye nem tud vigyázni magára, ezért szoktam én helyette. Most is elég elveszettnek tűnt, és már szinte hálakönnyekbe tört ki, amikor megpillantott engem, de aztán megrázta a fejét, is intett, hogy mégse menjek oda.
- Mivan?! - ráncoltam össze a szemöldökömet értetlenül, de bólintottam. De azért, majd rajta tartom a szemem, gondoltam.
- Najó Jenna, akkor menjünk. - fordultam vissza felé, bár már éreztem a alkohol tompító hatását, azért nem engedtem a lány csuklójára font szorításán. Sőt talán most egy kicsit jobban is megszorítottam, mint kellett volna, de nem tehetek róla. Amit láttam...
Vetettem még egy futó pillantást Skye felé, de nem tévedtem.
Az, akivel volt...akihez beszélt...Ainsworth.
- Szép szemű? - pillantottam a lányra egy pillanatra teljesen eltájolva, aztán sikerült elszakadnom Skyetól és Coletól, bár nehezen. Épp ekkor értünk végre a partra. Újra Jenna felé fordítottam a figyelmemet.
- Szóval le akarsz ülni? - néztem rá egy széles vigyorral. - Mit gondolsz, miért nem ülünk le mondjuk itt a tóban! - röhögtem el magam hirtelen, majd mielőtt még a lány bármit is mondhatott volna, gyorsan a karjaimba kaptam, lerúgtam a lábaimról a cipőimet, majd elkezdtem belegázolni a vízbe.
- Na mi lesz hercegnő? Nem vagyok valami józan, úgyhogy mit szólnál ahhoz, ha mondjuk... fürödnénk? - vigyorogtam rá, kihívón. Tényleg nem voltam már elég stabil...